Mikor nyilt az iroda ajtaja, és a postát kihordó hölgy belépett, automatikusan álltam fel, hogy segítségére legyek, ha alá kell írni valamit. Az asztalra letett piciny kupacot azzal a gondolattal emeltem fel, hogy ez mind hivatalos. A három darabból álló posta alján a kezem egy képeslapot tapintott ki. Gyanútlanul fordítottam a címzést tartalmazó oldala felé. Meglepetésemben csak néztem az írást, … a férjezett nevemet. Nekem? Névre szólóan? De kicsoda?

Hát, ő volt. D. Szivet melengető, kellemes meglepetés. Hogy gondolt rám.