Az már valami, hogy megtárgyaljuk a messengeren – szóban -, hogy a Giron mi történt. Ő a hozzáértő, én a kibic.

Tavaly lettem kerékpárverseny rajongó. Nem is gondoltam volna, hogy a leghosszabb futam (200 feletti km-k), is lehet érdekfeszítő. Lassan megértetem, mit mikor és miért úgy csinálnak a versenyzők, a csapatok. Persze, sokszor jól jön, ha a kommentátorok is érdekes és hasznos infokat nyomnak közvetítések közben.

Egy szóval, a tegnapi futamot is kitárgyaltuk. Az volt a legszebb, hogy hozzáértőként kezelt.

Jól megvagyunk. Sokszor nagyon jól. Még éjjel is. Amikor alszunk.

Vannak kisebb bakkanók a történetünk folyamában, de olykor azt érzem, csak azért, hogy utána még jobban érezzük, mennyire fontos számunkra a másik.

Tudom, ő is kemény fejű bizonyos dolgokban, amiből nehezen ereszt. De én meg más tekintetben vagyok az. Egyébként meg királynőnek érzem magam mellette, vele.
S remélem, hogy ő meg a királynak mellettem, velem.