A múltkor megkérdezte, volt-e olyan, hogy meg akartam-e bármelyik korábbi pasimnak úgy felelni, hogy felvettem_e új szokást, vagy belekezdtem_e új hobbiba vagy tevékenységbe.
Mondtam, hogy elég nyitott vagyok ahhoz, ha valami kedvemre valóval ismertetett meg az illető, akkor szívesen részt vettem abban. Pl. túrázás, evezés vagy hasonló. Óhatatlan, hogy hoz az új kapcsolat valami újat az életembe. Amit tanulhatok, elsajátíthatok, ha akarok, ha érdekel.
De annál “önzőbb” vagyok, hogy bárki kedvéért csináljak ezt vagy azt (legyen új hobbim, kezdjek bele bármilyen új sportba), csakhogy vonzóbb legyek a másik számára.

Most mondhatnánk azt, hogy miatta kezdtem el úszni. Nem feltétlenül. Inkább motivált, hogy végre rászánjam magam, és megtanuljam a gyorsúszást, a hátúszást és esetleg a pillangót.
Azt tény, hogy csak a kedvéért fogok a hétvégi úszóversenyre elmenni. Na, jó. Meg az oktatóéért.