Még tartozok két angliai nappal. Ma nem hiszem, hogy pótolom.
Inkább gyorsan írok a tegnapomról.

Verseny. Kicsi, de félmaraton. Annál egy km-rel több. A mezőny nem volt túl nagy, főleg a női, így sikerült elcsípnem a 3. helyet. De nem is ez volt számomra a lényeg. Inkább az, hogy olyan tempót tudtam fáradás nélkül végig tartani, amit az utóbbi időkben a hétközbeni futások alkalmával az alacsony pulzustartás miatt nem igen láttam a Polar összegzésben. Na, jó, csak az intervallumos futásoknál. Viszont azok rövid távon futottak.
Most ezt az átlag 5:48 p/km-t sikerült 22 km-en keresztül megfutnom. Sőt, az utolsó 5 km-en még gyorsítottam is: 5:40, 5:34 p/km.
Persze, éreztem, hogy a pulzusom az egekben (164-169), ami már a fáradtságnak és a melegnek is tulajdonítható volt, de így is nagyon elégedett vagyok magammal. Még egy kicsi fejlődés, és ha megyek a szeptemberi budapesti félmaratonra, akkor megcsinálok egy 2 órán belülit, ami már egyszer sikerült (1-2 mp-cel belül voltam), de most azért bőven rá szeretnék hagyni.
Az meg csak ráadás lenne, ha a pulzusom tűrhető szinten maradna.
Szóval, ez a tervem. Addig meg … futás!