Nem vagyok nagy természetjáró, de szeretem a természetet. Számomra a kirándulás azt jelenti, hogy elmegyek vagy elmegyünk egy helyre (erdőben tisztás, hegy/domb tető, tó partja), ahol leülünk és élvezzük a szép környezetet. Csak nagy ritkán lehet arra rávenni, hogy több kilométert gyalogoljak. Pedig megyek, ha kell. Csak egy idő után megunom. Nyilván az egy helyben gyönyörködést is. De akkor még tehetek egy kört, és utána újra leülhetek.

Továbbá (bár semmi köze a természethez) nagy üzletközpontokban sem szeretek céltalanul kóborolni. Vagy célzottan keresek valamit, amit szeretnék megvenni, vagy csak végig sétálok (vágtázom) bámulva a kirakatokat, embereket, és kész. Mehetek haza. Azt hiszem, ilyen szempontból sem vagyok tipikus nő.