Tegnap éjjel érkezett, de csak hajnalban olvasott üzenet melengeti szívemet.

Szerelemről szól, irántam érzettről. Ami máskor repdesővé tenne. Mert ha viszonzott az érzés, annál szebb nincs.

Nálam még nincs érzelem. Csak szimpátia. Csak az, hogy örömmel és szívesen olvasom az egyedien fogalmazott mondatait, gondolatait. Ami nekem bejön.

Régen kaptam már szerelmi vallomás, ami ilyen szépen van megfogalmazva. Mélyen megtisztelő, és hihetetlenül hálás vagyok, hogy így érez felém.

Tudom, nagyfiú már, s nem kellene féltenem, de még nem látott hisztisnek, még nem morogtam rá, még nem veszekedtünk, még nem ébredtem kócos, morcos fejjel mellette. Majd, ha ezek után is ilyen vallomás érkezik tőle, akkor elhiszem, hogy van alapja a rózsaszín ködös érzésének.

Addig csak hízeleg a helyzet.