Nem tudom, mennyire nevezhetem magam futónak. Ugyan már lassan egy hónapja fel sem vettem a futócipőt, és egyelőre csak kacérkodom a gondolattal, hogy újra rójam a kilométereket, bár a térdem már rendben van.

A saját testsúlyos és/vagy súlyzós, homokzsákos edzéseimet lelkesen csinálom továbbra is. Most ezekben találtam meg – újra – önmagam. E téren is vannak céljaim.

Ezért is fura, amikor a futásról kérdeznek. Mintha én CSAK futó lennék. Pedig nem. Számomra mindkét fajta mozgásforma egyenértékű. Nyilván a futás “látványosabb”, hiszen szabadtéren nyomom. Míg a másik fajtát itt, benn a lakásban.

Számomra egyik sincs meg a másik nélkül. Az erősítést azért csinálom, hogy a testem jobban bírja a futást, az utóbbi pedig egy egészen más élményt nyújt.

Tény, hogy a futásból vannak versenyek, míg a másikból nincsenek.

Na, de hogy bonyolítsam a dolgot, szeretnék jógára is eljárni…