Este úgy aludtam el, hogy szerettem volna az esőcseppek kopogását hallani az ablakpárkányon, odakinn a sötétségben.
Éjjel ébredve konstatáltam, esik újra, és megnyugodva fordultam hasra, aludtam tovább.
Hajnalban a szinte már tavaszias zápor hangjaira edzettem, de azért munkába indulva reméltem, nem kap el egy újabb zuhé kerekezés közben, ahogyan tegnap reggel is.

Csodás hangulata volt a felhők miatt félhomályban ébredező városnak, a környező domboknak. A felkelő láthatatlan nap sárgás árnyalattal tette hangulatosabbá.

Imádtam.