Bekukkantottam a régi kedvenc fórumomra most, hogy nem a cégtől netezek. Szemembe ötlött egy topik cím: Jobb lesz egyedül??? Nyomban elindított bennem egy gondolatsort, ami már régen kiforrta magát. Íme: Én anno nem azt mérlegeltem sem a válás mellett való döntésem esetében, sem régebbi barátaimmal való szakításkor, hogy mi lesz jobb: ha vele maradok, vagy ha nélküle. Nyilván fel sem merülne egy ilyen kérdés, ha jó vele. Meg egyáltalán: Nem jobb lesz valaki nélkül, hanem más. Mert akkor már egy egészen különböző helyzetben leszek.

Mindenesetre megnéztem a topik indító témát. Padlót fogtam. Egy: én soha nem haboznék a szakítás fellett, ha megtudnám, hogy megcsaltak. Arra meg végképp nehezen tudnának rávenni, hogy úgy éljek együtt a partneremmel, hogy közben ő mással folytat szerelmi viszonyt. Persze, nehéz a másiktól való elszakadás érzelmileg, de azt hiszem, bennem erősebb lenne a sértettség, megbántottság érzése, mint a megbocsátásé, és kevésbé lennék toleráns.