Erich Fromm A szeretet művészete c. könyvében olvastam jó néhány éve:

“A gyermeki szeretet logikája: Szeretek, mert szeretnek.
Az érett szeretet logikája: Szeretnek, mert szeretek.
Az éretlen szeretet azt mondja: Szeretlek, mert szükségem van rád.
Az igaz szeretet azt mondja: Szükségem van rád, mert szeretlek.”

Akkor is világos volt számomra, melyik a “helyes” szeretet, és úgy gondoltam, illik erre törekednem, ha valakibe szerelmes vagyok vagy páromnak választok.
Aztán csak szerettem a magam módján. Kit jól, kit rosszul, kit nagyon, kit csak ahogy tőlem telt.

Pénteken reggel értettem meg – s remélem, nem csak illúzió -, hogy amikor kimondom: “Szükségem van rád, mert szeretlek”, az mit is jelent.
Nos, örülök, hogy eljutottam erre a megértésre és tapasztalásra, de előrébb …. nem hiszem, hogy vagyok. Vagy csak én nem tudom, hogy így van.