A hétvége teljes pihenés volt. Valójában elpocsékolt időnek éreztem, amikor nem csináltam semmit, amit hasznosnak ítélek. Mentem volna kifele, de az időjárás tett arról, hogy csak a futásig jussak el, ami a szabad levegőt illeti. Ezért mindenesetre hálás vagyok.

Kímélnem kellene a vállamat, mert már hónapokban mérem, mióta fájdogál. Szerintem ízületi gyulladás. Nem pihentem ki. …. Hát, talán most…

Készülök az edzéseimre, amiket én vezetek, reggelente edzek szokás szerint, és múlt héttől elkezdtünk társastáncra járni.
Töröm azon fejem, hogyan javíthatnék a futóidőmön valami spéci edzéssel. Tulajdonképpen tudom, mit is kellene többet csinálnom (és fogom is), és azt hiszem, ennyi lesz az extra. Ja, meg plusz legalább egy nappal többet illene járnom futni hetente.

Talán mostanra már kész van annyira a honlapom, hogy felvállalható minden szinten. A hírlevelek tartalmán szeretnék dolgozni, ha már bevállaltam, hogy küldözgetek ilyeneket. Jó kis projekt minden hétre…

Szóval, mindig van valami. Vagy éppen semmi.