Gyerekkoromban izgalommal töltött el az a lehetőség, hogy walkie-talkie segítségével megoldható a ˝távbeszélgetés˝. Erről a valós lehetőségről csak álmodoztam akkoriban, mert ilyen műszereket nem kaptunk a szülőktől. Az otthoni tárcsázós telefon mellé párhuzamosított be egy másikat apu, s maximum ezen oldhattuk meg a tesómmal a ˝távbeszélgetést˝ – zúgás mellett.
Öt-hat éve is csak álmodoztam arról a lehetőségről, hogy hordozható cset legyen kéznél, ha nincs lehetőség a telefonálásra és a netes társalgásra.
Most már jó ideje van net a telómhoz, a skype alap app, és újabb ´hülyeségem´, a nimbuzz. És csak azért használom az előbbit is, mert olykor távol vagyok a családtól hétvégén.

Néha úgy érzem, az igényeimmel előrébb járok pár sarokkal.