A Városligetben jártunk. Játszótereztünk. A kisebbik egyik kedvelt programja a galamb-hajkurászás. Leginkább a tó közvetlen szélén szereti őket kergetni. Persze, én követem, mint egy kiskutya: ha kell, minél hamarabb kikapjam a tó vizéből. Megsétáltatott rendesen a gyermek. Oda-vissza, oda-vissza. Majd kicsit később a fél perecét odadobálta nekik.

Talált egy galamb-tollat. Felkiáltott: – Filctoll!

A nagyobbikat pedig leginkább azzal lehet irányítani egy-egy makacs, duzzogó pillanatában, hogy felkínáljuk a internetezés (gyermek-játék) lehetőségét. Zsarolás?? Üzlet?? Meglehet, de legalább működik. Legtöbbször. A kicsinél sajnos ilyen nincs. Semmi sem müxik nála … általában.