Szinte minden nap lelki ismeretfurdalással gondolok a blogra, hogy aznap sem kerül bele semmi. A múlt héten tanultam, illetve a nehezen való elalvással (múlt éjjel volt a csúcs) töltöttem az éjjeleimet.
A tanulás folytatódik más témában, de ugyanazon tanfolyam esetében, azonban remélem, az alvás ügyem rendeződik. Persze, messze a hétköznapi nyűgöktől, a hétvégén a szálláson pikk-pakk elaludtam, pedig nem voltam extrán fáradtabb. (Kérném az égieket, segítsenek a megoldáshoz, hogy újra jól tudjak aludni. Köszönöm!)

Végtörlesztettem. Így elsősorban a szüleimnek mondhatok köszönetet, hogy ajándékba adták az összeg háromnegyedét, a többit meg kamat mentesen visszafizetem nekik. Másodsorban a kormánynak, hogy a lehetőséget megadták a bankok megerőszakolásával. (Történelmi pillanat, hogy a fidesznek én valamit megköszönök…) Ja, és magamnak, hogy hittem abban, hogy pá-pát mondhatok majd a hitelemnek minél hamarabb.

Mivel egyéb teendőim lefoglalnak, még nem igazán tudatosult bennem, hogy már „hiteltelen” emberke vagyok, így ma is megnéztem az árfolyamot – rutinból.

Más egyéb örvendetes dolog: ha így folytatom tovább, egész jó aerobikedző leszek. Csak gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni, …