Az elmúlt tizenhat-hét évben azt vettem a fejembe, hogy nem szeretek repülni, mert unalmas. Részint némi félelem is támogatta e gondolatokat, részint pedig tényleg unalmas odafenn: ha nem látsz semmit, ha nincs éppen légörvény miatti géprázkódás.

Viszont a fel- és leszállás igenis szórakoztató. Számomra. Ezt bizonyította az tegnapi és a keddi repülés. Múlt este abban a szerencsében lehetett részem (a többi ablak mellett utazó utassal egyetemben), hogy felülről láthattuk az esti fényekkel keretezett Budapestet Dunával együtt.
Élmény ide, élmény oda, azért nem hajtom a repülővel való utazást, mivel eléggé szárazföldi patkány vagyok (a kínai horoszkóp szerint is).

A hollandok és a belgák szimpatikusak. Az országok úgy, ahogy vannak, tetszettek: épületek, infrastruktúra (lásd kiépített bicikliutak), környezet, stb. Egyedül az nem, hogy mastercardommal nem tudtam fizetni abban az üzletben, melyben éppen a nagy ajándék (csoki, süti, sajt) bevásárlást ejtettem meg. És anno pont azért választottam ezt a fajta bankkártyát, hogy tudjak bárhol fizetni. Mint kiderült, a “bárhol” nem fedi az összes bolt- és üzletláncot.

Fáradt vagyok az elmúlt bő hét egymást sűrűn követő programjaitól, de azért a mai szabadnapba egy gyors takarítás és egy aerobic edzés bőven belefér.