A hétvége tulajdonképpen jól sikerült. A maga módján. Közös program csak szombat este volt, kisebb idegességgel megspékelve, de végül is, minden szép, ha a vége jó. Mindenesetre már vágyom egy pihenős hétvégére, ami remélem, a héten be is következik, aztán karácsonyig nincs megállás. No de, valamit valamiért.

Visszatérve a két napra. Míg én a sok tanulnivalót hallgattam, életem három férfije kereste a kalandokat a fővárosban. Ha valaki látott valamelyik metrón ide-odahajlongva énekelni vagy eppen egymással civakodni két kisebb fiút, azok az enyéim lehettek. Kötélidegek és jó humorérzék kell hozzájuk, az egyszer biztos. Az pedig meg van az őket kísérő páromnak, bár néhány ősz hajszállal tuti több lett a fején…

Nekem meg nagy élmény volt az önkiszolgálós pénztár az egyik tescóban. Végre érezhettem, megbźnak bennem, miközben jól is szórakozom, mint egy gyerek.