A hétvégén Anyu elmondott egy “pletykát”, ami rólam szól, és a jövőbeli terveimről. Kissé érdekes a dolog, mert a Kedvesemnek pont az ellenkezőjét szoktam állítani, mint amiről a szóbeszéd szól. Nem tudom, honnan jöhetett a gondolat az Anyósomnak, hogy ilyet terjeszt. (Semmi sértő nincs benne.) Ugyanis a terveimről alig beszélek, főleg olyas valakinek, akit végképp nem akarok beleavatni. Ilyen például a férjem. (Anyósommal nincs bajom, de a jelenlegi helyzet miatt sok mondanivaló nincs neki.)

A jövőmet, a szerelmemet védem, óvom. Amíg lehet. A válás befejeztéig mindenképpen. Most is felvállalom, hogy van valakim. (Bár sokan ezt izléstelennek találják.Persze nem az én baráti köröm…) Minden gyávaság és félelem nélkül, hiszen tiszta szívvel szeretem Őt, és boldog vagyok, hogy egymásra találtunk.