Szóval, tárhely. Mint tegnap kiderült, én voltam a ludas (majdnem más szót használtam), mert nem észleltem, hogy megtelt, így hiába akartam volna rápakolni bármit is. Törlés a megoldás.
Legszívesebben törölném a honlapon kívül az egyébb dolgokat, s a jelenlegi döntésem alapján meg is teszem hamarosan. Tavaly novemberben már éreztem, hogy valaminek vége, de most már tényleg így van.

Egyébként meg gyűröm a napokat, legalábbis a munkahelyen. A hétvégék a szigetek, s legtöbbször a hétköznapi esték.

Már régen rendeltem könyvet, így az elmúlt napokban belehúztam. A kisebbik kedvébe szerettem volna járni, hátha így a könyvek nagy barátja lesz.

Más: ma hajnalban arra riadtunk, hogy kopognak. Rejtélyes volt, mert az ajtó előtt nem láttam senkit (csak kikukucskáltam), s meg nem ismétlődött a kopogás. Hm. Titok (amit olykor tik-toknak olvasok – fennhangon).