Ma reggel készülődve a konyhában úgy éreztem, bármi történhet velem, körülöttem, lazán, elfogadással reagálok rá. Ez addig jól is ment (pl.mosolyogva töröltem fel az asztalról a kilögybölt kakaót), míg a szobámba lépve rá nem jöttem, a reggeli összebújás elmarad. Igen, duzzogással fogadtam, hogy le kell mondanom arról a 10-15 percről, ami a reggelem utolsó nyugodt percei és csak ketten vagyunk.
Persze az idő nem lett visszatekerve, de megkaptam, amire vágytam.

Szóval, nagy tréfamester az univerzum, nem hagyja ki a próba elé állítást.

De meglehet, túl jól működött reggel a vonzás törvénye (bár nincs olyan, hogy ´túl jól´, csak szimpla működés), s elég volt a csendbe az ilyen-olyan gondolataimat elereszteni, s azok meg korrekció hiján be is teljesültek.

Tanulság: csak pozitívan, különösen reggel.

Más: a frissen letöltött böngésző nem jobb, nem rosszabb, mint a másik kettő, viszont más. Blogoláshoz eddig a legjobb.