A negyedik vagy ötödik reggel ébredek korábban, mint szeretnék. Vagy a hajnal negyedötös ébredés ivódott belém, vagy egyéb, számomra rejtélyes tényezők okozzák. Persze, este kilenckor vagy féltízkor már ájulok a párnámra, hiába mosolyog rám csábítóan egy csoki barna szempár…
Így ma hajnalban is a tornának szenteltem az alvásnak szánt időt. Mondhatni maradtam a majd´ egy éve bevezetett rendszernél.

Nem bánom, mert élvezem a testmozgást, az izmaim megdolgozását. Apropó, izmok! Már másodszor voltam több éves kihagyás után edzőteremben. A súlyok emelgetése alatt éreztem, mennyire jólesik újra ezt a sportot csinálni.
Már nem emlékszem, mennyivel bicepszeztem anno, most a négy kiló igen kevésnek tűnik, de mint tudjuk, ha sokat akar a szarka, a farka nem igen bírja. Na, szóval csak módjával, lesz ez még több is.