Istenem, úgy elrepült a hétvége. Szép volt, jó volt. Minden volt benne, mi szem-szájnak ingere. Csendes, olvasós este (előtte takarítás), szombati kirándulás szép, napos időben kétszeri rétesezéssel megtoldva (mert a réteses néni külön készített a kisebbiknek mazsola nélküli túróst), izgalmas és pihentető éjszaka, főzős délelőtt, alvós ebédután, pakolós délután és beszélgetős este.

Újra szembesültem azzal, mennyire fontos, hogy ismerjük önmagunkat, motivációnkat, terveinket. Emellett ne féljünk ezt megosztani azzal, akit érint, mert félreértést kerülhetünk el vele, segíthetünk a másiknak tisztán látni.
Az őszinte kommunikáció – első sorban önmagunkkal – kapcsolatot menthet.

S most néhány fotó: