Most olvasom ezt a ´hamburgeradó´ hírt egy blogban. Galad nagyon jó kérdést tett fel: mi számít egészségtelennek.
Ha abból indulok ki, mi okozza a betegségeket, akkor első sorban a félelmet, a fájdalomtól való félelmet és a stresszt (ami szintén relatív) adóztatnám meg.
Tegyük félre azt, hogy ezzel a mondvacsinált okkal is szeretne pénzt kicsiholni a nem túl egészséges állampolgárból az állam, s maradjak annál a kérdésnél, mi egészséges. Relatív, embertől függ. Vagy mondhatnám azt is, hogy az, amiről teljes hittel azt gondolom, a javamra válik. A többi dolog mind árthat. Lásd az olyan egyszerű, évmilliók óta létező piciny dologot, mint a por. Vagy a fű, bokor, macska, kutya, lógumi.
És még el is hisszük, hogy ezek betegítenek meg minket. Ez csak puszta hárítás, felelősség áttolás.
Vagyis nem kertelek, elmondom sokadszorra is: mi saját magunk ártunk magunknak a hiedelmeinkkel, a rosszul berögzült viselkedési mintáinkkal, érzelmeinkkel.
Ez a lényeg, a többi csak a külső megjelenés, figyelmeztetés az ember számára: valamit nem jól csinálsz, figyelj magadra, az érzéseidre, döntéseidre, választásaidra.

Egy teljesen egészséges lelkű, hitű embernek semmi sem árthat. Se a hamburger, se a méreg. Egy félelmek által legyengített ember esetén a legegészségesebb étel is halált okozhat.

Tudom, a régi felfogást nem egyszerű átprogramozni, és kényelmesebb mást felelőssé tenni saját problémáinkért, de egyre többen ébredeznek. És ez reményt ad. Egyre kevesebben fognak feleslegesen gyógyszert bekapkodni, és inkább megvizsgálják, mi az oka a bajuknak. És az adónak adhatnak másik nevet.