Ma felavattam az új korit. Jó választás volt. Igaz, ráférne az élezés, meg egy jobb jégfelület. Mindenesetre jólesett a mozgás, a korizás, a friss, napos levegő.

Fura álmom volt hajnalban. Még mindig kísért. Várandós voltam, és egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy bal oldalon a baba pici vékony keze kibukkant. Kicsit megijedtem, próbáltam visszanyomni, vagy legalábbis lefedni a bal tenyeremmel, s attól tartottam, hogy a magzatvíz is elszivárog a lyukon.
Már nem emlékszem, mi lett a történet vége.

Megkíséreltem rávetíteni az érzéseket a jelen életemre. Talán sikerült. A baba valaminek a megfoganását jelenti, illetve valaminek a születését. A váratlan lyukadás a hasamon pedig azt, hogy talán olyas valami történik velem, amire nem számítottam és még tiltakozom ellene. A magzatvíz pedig érzelmeket jelenthet. (A víz egyébként is azt szimbolizálja.) Burokban tartott víz: nem engedem, hogy szabadon folyjanak az érzéseim, csak ott és akkor, mikor megengedem (szülés).