Délután még eltöprengtem a dolgon. Majdhogynem mérlegesdit játszottam. Aztán annyiban hagytam, vagyis a jövőre bíztam. De a búbánat sem gondolta, hogy ilyen hamar lesz az a bizonyos jövő. És most nem tudom, mit kezdjek vele.
Azt hiszem, túl hamar lettem kész tények elé állítva.
Beijedtem. És elment az egésztől a kedvem. Ja, ez olyasmi, mint “na, melyikünket választod ma éjszakára egy kalandnak” kérdés volt.

De lehet, hogy sikerként kéne elkönyvelnem?