– Már megint fogytál – nézett rá a barátnője méregetve.

Megvonta a vállát.

– Pasihiány – azokban a napokban mindent ezzel hárított, viccesen.

De komolyan vették. A barátnője vizsgálgatta.

– Még mindig ő?

Csendben ült a  kőkerítés tetején, csak a lábait lógázta, a fák szélben mozgó leveleit figyelte. Majd bólintott.

– Még mindig. Forever.