Nem nyafogásként illesztettem be a következő cikket. Csak apropóból. Éppen tegnap került szóba az egyik kollégával beszélgetve, milyen nevetségesen kevés pénzt kapnak munkájukért emberek itt Magyarországon. Persze, nem értettük ide azt a felső pár százezer embert, akik azért is pénzt kapnak valahonnan, mert éppen levegőt vesznek szükségletből.

Átszámolom euróba a jelenlegi nettó fizumat összehasonlításként…Na: 355,13 Euro/hó (tegnapi MNB középárfolyam szerint). Ez évi 4.261,56 Euro. Bruttó a tavalyi egész éves fizetésem nézve (adóbevallás előhalászva): 7.450,96 Euro, ami azt jelenti, hogy a magyarországi átlag (ha az bruttó érték egyáltalán) felett kerestem. Pedig nem is mondhatom azt, hogy hűdejó fizetésem van.

Következtetés levonva: Agyon nincsen fizetve a magyar átlag, és így, azt hiszem, nem csoda, hogy vígan virágzik a fekete és szürke gazdaság. Az más kérdés, hogyan tudja egy család a havi költségeit, kiadásait és bevételeit egyensúlyba bűvészkedni hó végére.

A magyarok az európai kereseti lista utolsói között (HVG)

A britek keresnek a legjobban az EU-n belül, átlagosan 36.180 eurós évi jövedelemmel. A magyarok átlagosan 5.910 eurót visznek haza, ezzel az összeggel csak a szlovákokat, a letteket, a litvánokat és az észteket sikerült megelőzni. Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint az EU mostani 25 tagországában 2002-ben az éves átlagkereset 26.850 euró volt. A britek után Luxemburg volt a második évi 35.010 eurós átlagkeresettel, a harmadik pedig Németország 34.620 euróval. A lista másik végén kullog Észtország 4.440 euróval, Litvánia 3.600 euróval és Lettország 3.240 euróval. Magyarország hátulról az ötödik, évi 5.910 euróval. Ha a listavezetőt és a lista végén kullogókat összehasonlítjuk, akkor a litvánok és lettek a tizedrészét keresnek annak, amit a britek. Az átlagkereset azonban nem tükrözi a lakosság vásárlóerejét. Ezt is figyelembe véve Luxemburg az első, második a németek, harmadikok a britek, a lista végén nem változik a sorrend: az észtek, a litvánok és a lettek tudnak a legkevesebbet vásárolni a pénzükből. Ami Magyarországot illeti, 11.020 eurós vásárlóerőnket még a szlovákok is túlszárnyalják, így hátulról a negyedik helyen végzünk. Mind a 25 országban jelentős a különbség a nők és a férfiak átlagkeresete között. A differencia Nagy-Britanniában, Dániában és Cipruson a legnagyobb, 30 százalékos. A legkisebb különbséget – 20 százalék – Szlovéniában, Lengyelországban, Litvániában, Belgiumban, Svédországban, Finnországban és Magyarországon regisztrálták. Magyarországon a férfiak átlagosan 6.300 eurót, a nők pedig 5.340 eurót kerestek a vizsgálat évében. Az átlagkeresetet az emberek végzettsége is befolyásolja: az alacsony végzettségűek átlagosan évi 20.420 eurót keresnek, a magasabban iskolázottak pedig 41.080 eurót. Hazánkban ez az összeg évi 3.940 euró, illetve 13.770 euró. Az EU összes tagországára jellemző, hogy a pénzügyi szektorban keresnek a legtöbbet, évente átlagosan 43.550 eurót. A pénzügyi szektorban is átlagon felett keresnek Luxemburgban (59.200 euró), Nagy-Britanniában (56.710 euró), Németországban (45.600 euró), és Hollandiában (44.110 euró). Az utolsók ezen a listán: Szlovákia (9.950 euró), Lettország (8.000 euró) és Litvánia (7.360 euró). A magyar pénzügyi szektorban évi 11.620 euró volt az átlagkereset. A szolgáltatás és ipar a második és harmadik legjobban fizető terület az EU-ban 27.200, illetve 27.050 eurós átlagkeresettel. Papíron a vendéglátóiparban dolgozók keresik a legkevesebbet, átlagosan 17.510 eurót. Az EU-átlagon felett lehet keresni e szektorban Finnországban (24.700 euró), Svédországban (24.330 euró), Hollandiában (23.660 euró) és Luxemburgban (21.140 euró). Az Eurostat felmérésében Görögországra, Portugáliára és Máltára vonatkozóan nincs adat.