Emlékszem, hogy álmomban fájlaltam az ajkamat egy részen. Még azt is “megálmodtam”, hogy a körmömmel sértettem fel. Különös módon seb van a felső ajkamon, ott, ahol álmomban megsérült. Mi a búbánatot műveltem éjjel azon kívül, hogy többször fenn voltam és egy rakat marhaságot álmodtam?

Ha már álomról van szó! Szombat éjjel az egyik történetben volt egy idősebb pasi. Valami doktor, de lehet, hogy rosszul emlékszem. Teljesen úgy kezeltem, mint egy embert, de ő meg kifejezetten nőként kezelt, ergo úgy kellett magamról levakarni. Úgy meg voltam döbbenve, mint egy ártatlan kislány, aki azt sem tudja, mi a szex.

Ma egyébként moziban voltunk. Az új sárkányos mesét néztük meg a gyerekekkel 3D-ben. A mese 10 pontos, így térhatással meg különösen. Emellett vásároltam a kölköknek térdnacit, baseball sapit, magamnak egy pár cipőt (olyan sportos jellegűt) és egy csini felsőt meleg tavaszi és könnyű nyári napokra. Aztán sétáltunk egy keveset, de jött az eső és a buszhoz űzött bennünket. Hát, ilyen napunk volt. Amolyan egész jó.

A gyerkőcök azon sajnálkoztak, hogy vasárnap van. A kollégák pénteken annak örültek, hogy vége a munkahétnek. Én meg csak nézek, hogy nekem teljesen mindegy, milyen nap van. Éppen annak örülök, ami aznap van. És ezen kicsit meglepődtem, mert tizenvalahány éve még én is úgy gondolkoztam, ahogy ők. Mikor történt a változás?
Hm… szeretek élni, talán emiatt van.

A másik, hogy két-három napja azzal a mondattal akadok össze úton-útfélen, hogy “az álmok valóra válnak”…. No, nem éppen azok, amikkel a bejegyzést kezdtem. De kösz az üzenetet!