A múlt héten olvastam Álmodónál egy tapasztalásáról. Hasonló élményben már volt részem, és akkor, mikor azt a bejegyzést olvastam, nem is gondoltam, hogy hamarosan én is megtapasztalom. Tegnap délután feküdtem az ágyon és az Illúziókat olvastam. Egyszer csak a saját életemre, az éppen játszódó “mozi”-ra gondoltam. Nekem kettő is fut egyszerre. Legalábbis ezt éreztem. És tekintettem az egyikre, majd a másikra. Hirtelen mind a kettő távol került tőlem. Vagy én estem ki belőlük? Néztem, néztem a filmeket, mint egy kívülálló, s tökre értelmetlennek