A ma délután és a fáradt lábaim meggyőztek újból, hogy túlságosan szeretem az alsó végtagjamat, hogy magas sarkú cipőbe kényszerítsem őket akár évi egynél több alkalommal. Nem az én világom.

Mikor felfelé ´siettem´ az emelkedőn, komolyan olyan érzésem volt, mint abban a típusú álomban, mikor rohannál, menekülnél, de csak egy helyben futsz.