Megfigyeltem magamon: minél nagyobb a gríz a lelkemben, annál kevésbé tudom ide leírni. Az igazat megvallva meg tudnám valahogyan fogalmazni a szívemet piszkáló gondolatokat, de nem akarok keseregni. Mert az lenne belőle. Így félelmeimet, rossz érzéseimet igyekszem elviselni, és ha lehet, pillanatra megfeledkezni róluk. Három ember ad megnyugvást és fényt: a két gyermekem és a Kedvesem.

A csillagporos blogomba általában olyan idézetet választok naponta, ami éppen mond nekem valamit. És általában segítenek. Most is olyat illesztettem be, de hiába olvasom, hiába hagyom, hogy visszhangozzanak bennem így segítve a megnyugvásban, valahogy nem akar működni… Tudom, minden rajtam múlik… tudom … tudom … a megvalósítás most egy kicsit döcögve, csikorogva, akadozva történik.