Hogy milyen fordulatos tud lenni az élet!!! … ugyan még nincsenek letisztulva a történések, de a jelenlegi helyzet alapján egész jól alakulhat a mai napom, s ebből következően a hétvégémet nyugodtan kezdhetem el holnap. Hurrá!!!

Hogy ebből a gondolatból tovább lépjek: egyelőre a fordulatok (főként kezdvezőek) a lényeget még nem piszkálták meg: a házasságom alakulását. Ezen a téren csodaszerűre várok. Könnyen, harc- és veszekedésmentes válást szeretnék, és ehhez várom a … fordulatot.

Erről már többször írtam. De ha egyszer újra és újra elém kerül a dolog, és megpiszkál, akkor nem tudom nem leírni a gondolataimat megint. Tudom, hogy minden ember egyedi, és nem egyformán gondolkodunk. Magamat nem látom húdeegyedinek, küllöncnek. Egyéb negatív jelzők inkább eszembe jutnak, mint pl. hanyag, szétszórt, halogatós, meg ilyenek. Erre ma reggel újfent megkaptam, hogy csak a saját fejem után megyek, nem követem az emberek 99,9 %-a által jónak és elfogadottnak tartottakat (lásd, húsvéti nagy készülődés, évi kétszeri nagytakarítás, három fogásos hétvégi ebédek, stb.). Szóval, makacs vagyok és öntörvényű.

Elvárások. Igen, elvárások teszik tönkre a kapcsolatokat. A miénket is. Kölcsönösen. Én is elvártam valamit, amiről úgy gondoltam, hogy idővel meglesz, és velem szemben is így tett a férjem. Pedig megmondtam neki: én nem vagyok egy nagy háziasszony, vagy így kellek, vagy sehogy. Nem tudom, meddig nyelte volna a békát. … Szóval a mi esetünkben is igaz: kettőn áll(t) a vásár.