Este az esti elköszönésnél a kisebbik így szólt:

– Anya, hajolj ide hozzám! Súgok valamit!

Közelebb hajoltam. Magához ölelte a kezeimet:

– Ezt és ezt szeretném karácsonyra! És még azt szeretném, hogy boldog légy karácsonykor!

Anyai szívem örült, viszont nem hagyhattam el a megnyugtató mondatot:

– De én most is boldog vagyok.