Hogyan kezdjem a mai első bejegyzésem??? Milyen csodás ez a reggel? 🙂 Ez így jó lesz? … hátha jön valami történés, és jól felbosszant??? A görcsöt! Most nem akarom, hogy bármi is megzavarja ezt a boldogságos nyugalmat. Ne is tegye, mert csak mosolyogni fogok, és közben a Kedvesemre gondolni, és erről a védőburokról úgy fog lepattanni mindennemű csúnyaság, hogy azt sem fogom látni, merre érkezik meg.

“Minden, amivel találkozol, lehetőség, hogy az utadat járd.” Ez a mondat egy tegnap esti filmből származik. Nem néztem végig, sőt még az elejét sem láttam. Ezért a mondatért viszont már érdemes volt belekukkantanom. Lehetőségem pedig lesz arra, hogy a teljes történetet megismerjem, hiszen a Kedvesem videószalagra rögzítette. (Olvastam a gondolataiban, ezért is voltam olyan bátor és választottam az alvást a film megnézése helyett. ). 

Arra már rájöttem, hogy ha értelmes filmet szeretnék látni, akkor a duna-tv-n vagy a köztévék valamelyikén kell kereskednem. Lám, tegnap este is így volt. Oké, nagy ritkán a kereskedelmiken is ki lehet fogni egy-egy jobb alkotást. Nem vagyok ellenére az akció és egyéb szórakoztató filmeknek, de 20-adjára nem szívesen nézem meg ezeket. Meg hát ezek közé is becsúszik egy-egy gagyibb, amire aztán télleg nem vagyok kíváncsi. 

Filmmel kapcsolatos másik nagy felfedezésem és élményem a Mátrix Revolutions (ugye, ez a harmadik rész címe?) zenéjéhez fűződik. Pár hete említette a Kedvesem, hogy az utolsó zeneszámba védikus zenét kevertek (ezt Ő is valakitől hallotta). Fel sem tűnt annak idején, elsősorban azért, gondolom, mert ez alatt a zene alatt már a cast meg egyebek mennek a képernyőn. Most betettem a lejátszóba a DVD-t, és élvezkedtem. Egyébként is jó a Mátrix zenéje, de ez a szám… felülmúlja az összest. Meg is érett bennem a gondolat, hogy megszerzem valahogyan cd-n. És ezt fogom hallgatni egy jó darabig. Főleg akkor, ha … bármikor.