Voltam futni. Még a munkahelyen számoltam egy pulzussávot, amiről úgy gondoltam, hogy egy kicsit szoros lesz nekem. Indulás előtt lejebb vettem a maximumot és a minimumot mondván, majd meglátom, hogyan bírom.

Már a bemelegítő kör közben feljebb állítottam a felső határt, mert ha nem teszem, végig kocorázhattam volna az ötven percet, ha a beállított sávon belül akartam volna maradni. Így is szép, nyugdíjas tempóban nyomtam. Azzal nyugtattam magamat, hogy két hetet kihagytam – különböző okok miatt -, ne akarjak nagyot harapni elsőre. Még megnézem az ébredési pulzusom holnap vagy holnapután reggel, aztán egy újra kalkulálás a Karvoven-formula alapján. Aztán csak jobban fogom bírni pár futás után.

Egy szóval, érdemes volt megvenni az órát, hiszen így tervezhetek, ellenőrizhetek és tudatosabban futhatok. (Szándékosan nem írok edzést, mert ez számomra szórakozás, kikapcsolódás.)

Más: Újabb szokás kezd terjedni a blogosok körében. Úgy állítják be a blogszerkesztőt, hogy csak egy rövid bemutatót küldjön az RSS-en keresztül az Olvasókba. Ez addig oké, amíg érdekel annyira a bloger írása, hogy külön ellátogassak az oldalára. Ez kb. egy azon három vagy négy blogból, amelyek erre a bekezdéses módszerre váltottak.

Anno, mikor elkezdtem Readerezni, gondoltam arra, hogy én is a bekezdésesre váltok, csupa hiúságból és félelemből (nehogymár ne tudjam, hány rendszeres olvasóm van). Aztán bevallottam magamnak, hogy elsősorban írás- és közlendő kényszerből írok, ergo akkor is szót fosnék, ha senki nem olvasná. Tehát ha valaki azt választja, hogy lelkesen erre látogat nap mint nap, becsülöm érte (és örömet okoz nekem ezzel), aki pedig valamelyik rss-olvasóból követ, hajrá! tegye kedvére. Egyébént meg pusszantó!

Megint más: jót mulattam az exen. Azon már rég túl vagyok, hogy bosszantson a megnyilvánulásával. A félelmeivel neki kell szembenéznie, s nem nekem. Az meg külön érdekes tapasztalat volt, hogy a futás közben a pulzusmérő egyből bejelzett, hogy túl szaladta a pulzusom a maximum határt, mikor molyolni kezdtem a történet folytatásán. Erről még lehetne egy bővebb bejegyzést regélni, de talán holnap….