Beszélgetünk, csajok, hárman. Ők párjukkal, férjükkel élnek, egyedül én vagyok facér. Ecsetelik a páros élet “negatív” oldalát: mi mindenben nem segít nekik a pasijuk.

Pont a napokban állapítottam meg, hogy mennyire nincs kedvem és vágyam ahhoz, hogy valakivel, egy pasival együtt éljek. Talán pont azok miatt (sem), amiről ők beszéltek. Egyelőre csak egy okból vagy max. kettőből szeretném, ha lenne pasim: szex és hogy elmenjük ketten erre-arra túrázni, szórakozni vagy ilyesmi. De csak úgy laza kapcsolat formájában.

Azért remélem, nem fogok így maradni … mármint ezzel a gondolkodással. Szerencsére, ahogy ismerem magamat, percről percre változhat bármihez a hozzáállásom.