Elmúlt, végleg. Lezáródott a múlt bennem. Ez számomra azt jelenti, hogy egyáltalán nem jut eszembe, nem érdekel, mi van vele, velük. A két legutóbbival. Még akkor sem, ha egy légtérben vagyok vele, velük.

Mindez tegnap vagy tegnapelőtt tűnt fel. És örültem neki.

Viszont nem tudom, mi a helyzet a mostanában emlegettel. De úgy döntöttem, nem igazán fogom izgatni magam, majd ha akar tőlem valamit, jelzi, és én majd vagy így, vagy úgy reagálok. Azt hiszem, ez a normális.

Egyébként is remekül érzem magam a bőrömben. Egész megszoktam már ezt a nyugalmat, ami körül vesz. Még azt is, ha olykor vihar kavarja fel a csendes vizemet. Erre vágytam, ugye?