Egy ölelés, mely váratlanul ért. De mégis olyan természetes és jól eső volt. Éreztem, hogy csók is lehetne belőle. Aztán még sem. Mert a hely és a helyzet nem a megfelelő volt. Tudom. Tudja.

Minden találkozáskor megérint. Nem véletlenül. Szereti, ha hozzám érhet. S nekem sem esik rosszul (két hónap pasi nélkül. Szerinted?).

Aztán tegnap az ölelés után feltette a Kérdést. Amire egy “Mi van?” kerekedő szemű visszakérdést adtam. Pedig legszívesebben egy igennel válaszoltam volna. Hm, mikor fogja komolyan megkérdezni? … Csak szex és más semmi.