Egyelőre még az a kis nyuszi vagyok, akinek akkor nagy a szája, mikor legalább 2000 km-re van a farkastól, s rögtön benémul, ha 3 méterre csökken a távolság. Már a lehetőség felvillanása is kényszer vigyorgásra késztet, és azonnal édes, ártatlan, szempilla rezegtető nyuszika lesz belőlem.
Hm. Szerencsémre még van időm fejlődni.