Amint az előző bejegyzéseken látszik, ismerkedem Fodor Ákos haikujaival. Nagy kedvenceim a Vavyan Fable-könyvek, s bennük jó pár költeményével már találkoztam, de csak most éreztem késztetést, hogy beleolvassam az írásaiba külön. Hogy is mondják? Mindennek eljön az ideje? 

Egy-két hete folyton Oshoba botlom. Vagy ajánlgatják nekem, vagy valahol egy tőle származó idézetre akadok. Tegnap is az egyik csaj a fórumon rám szólt, hogy nem felejtette el, amit ígért: megnézni az Osho-könyv címét. Tisztán emlékszem, hogy másnak ígérte meg, és ezt meg is írtam neki. De érdekesnek találom ezt a ‘véletlent’. Mindenesetre nem érzem azt a késztetés, hogy muszáj a honlapját újra megnéznem, vagy megvennem egy könyvét. 

Ah! Jöhet a farsang! Kész a zubbony is. Kicsit ferdére varrtam az egyik cimkét a mellén, de valahogy semmi kedvem újracsinálni az egészet. Most már így lesz. …