Fáradt vagyok, és még talán álmos is. Kéne egy kis tévét lesni, aztán alvóba fordulni.

Zajlik az élet. Történnek dolgok, meg nem is. Ha igen, akkor leginkább idebenn. Bennem. Azon vagyok, hogy lezárjam a múltat, minden szempontból. Ha el-elmolyolok rajta, akkor azért van, hogy megértsem, mi volt a mozgatórugója az eseményeknek, a lépéseimnek, tetteimnek. Nincs megbánás, mert felesleges. Ha megértem a múltbéli reakcióim okát, talán akkor a jelenem is világosabb lesz, és a jövőmet bátrabban alakíthatom.

Más: Épp eleget táncoltam ma este. Új táncpartner akadt.  És ez nagyon jó! Egy piros pont jár az ex-exnek, mert egy szám erejéig felkért táncolni. Jól esett.

Aztán egy kis elégtételt éreztem. Amolyan hiúságbeli dolog. Amikor az exnek akarja bebizonyítani az ember lánya: “Látod?! Rajtad kívül létezik más férfi.” Ez nem most történt. A múltkoriban. Pedig nem ilyen célzattal. Csak beleadtam apait-anyait, ahogy egyébként is tettem volna. S ha másnak az jött le, ami, akkor … Na, szóval itt jön a fenti két mondat.

És most el…