A nyugodt, minden a legnagyobb rendben időkben könnyű bizakodónak lenni. Akkor jelent kihívást a jókedv és vidámság fenntartása, mikor arról hall az ember lánya nap mint nap, mennyi embert akarnak elbocsátani a cégétől a következő időszakban. S ugyanolyan esélye van a maradásra, mint az útilapura tételének.

Azt hiszem, rám fér egy kis karácsonyozás és jó adag kikapcsolódás.

S az, hogy végig aludjam az éjszakát a reggeli ébredésig, ébresztésig. Már második hajnal volt, hogy felriadtam ugyanabban az időben. Legalábbis a mobilom tegnap is és ma is 3 óra 6 percet mutott, mikor megnéztem.

Ja, tegnap hajnalban azt álmodtam, hogy a kisebbik gyermekem leesett egy magas helyről, és én nagyon-nagyon sírtam, miközben az eszméletére ébredező gyermekemet a karjaimban tartottam.

Ma pedig azt, hogy a salsás társaságban az egyik srác együttjár egy olyan lánnyal, akivel szerintem ebben a világban igen kis eséllyel járhatna. Egészen más világ a kettő ember. Még csodálkoztam is az álmomban, hogyan kerültek ezek össze.