Egyre gyakrabban tekintem az engem körülvevő világot (amit én észlelek belőle) egy tükörnek, amiben megláthatom saját magam. Ha nem működik valami, akkor magam vizsgálom, mi akadt meg bennem.

Csendes, kellemes hétvégét hagyok magam mögött. Egy percet sem unatkoztam, szinte minden percem ki volt használva. Igaz, mikor tegnap este soroltam, mit csináltam egész nap, akkor kb. egy óráról nem tudtam elszámolni. Mert nem jutott eszembe, … hogy szobabicikliztem vagy 50 percet, majd letusoltam. Hm, csak tudnám, miért ment ki a fejemből…

S valaki a bélyeggyűjteményét mutogatja, én a már korábban említett süteményes könyvet. Tény, hogy azért ezt nem csábítás céljából, hiszen jó pár dolgot már megéltünk együtt. Izé, írhatnám azt is, hogy már pár csúcsot elértünk együtt. … Igen, egyet az Alpokban, egyet meg az Alacsony Tátrában (lásd a fejlécet!). A többit meg a szobámban. …. vigyor …