Olyanok kerültek a napokban porondra, mint például

– mennyire vagyok a szokásaim rabja, és mennyire tudok leadni belőlük,

– engem mennyire befolyásolnak a külsőségek – speciel ezzel leginkább mások erre való hajlandósága szembesített -,

– és az, hogy sokszor a látszat mást mutat, mint a valóság, ergo nem ítélhetek el senkit azért, amit mi látok belőle, mert nem tudom – elképzelni sem -, hogy ő hogyan éli meg a vele történteket,

– illetve még olyan is, hogy ne jelentsek ki semmit sem, mert jön egy csavar az életemben, és egészen másként lesz, mint ahogyan én leszögeztem előtte. No, igen, a rugalmasság, az alkalmazkodási képesség próbatétele.

Hát, vagy tanulok a fentiekből, vagy nem.