Neked mitől szép a reggel?

Nekem ma attól volt szép, hogy békességben és nyugalomban, leginkább egyetértésben indultunk útnak: a gyerekek az iskolába, én a munkahelyre. Igaz, hogy némi barter-üzlet kellett ahhoz, hogy mindez ilyen simán és a kívánságomnak megfelelően menjen, de vigye kánya azt a 250 és 400 forintot (valamilyen újságokra kellett nekik), ha azzal az érzéssel és gondolattal léphetek be az irodába, hogy békességben váltam el a gyerekektől. Mindjárt szebb a napom!

Ők is örültek, hogy ilyen ügyesen öltözködtek, én dicsértem őket, és hangoztattam, hogy nekem ez az indulás sokkal jobban tetszik.

Meg-meglepődöm, és utána büszke is vagyok, a nagyobbik gyerekem érettségén. Nem tudom, milyen a többi gyerek, de annyit tudok, hogy egy kilenc évesben is több van, mint amit gondolnánk. Teszttel ugyan már bizonyítva lett, hogy az átlagnál intelligensebb, de ezt egyébként is tudtam. Viszont a szellemi, spirituális érettségét csak sejtettem. Nem erőltetem, úgy is ragad rájuk az anyjuk “hülyeségéből”, ha kell, és kezdetnek ez bőven elég.