Éjjel az álmomban menekültem, illetve bújdokoltam. Először egyedül az utcán, majd később már hárman, két férfi és én. Az egyikük Apu volt, de a másik pasira nem emlékszem. Az elbújásunk, a meghúzódásunk a “rossz emberek” elől elég furi módon történt. Egy ház részletei rémlenek. Hogy aztán miért odakinn a bejárati ajtó előtt húztuk meg magunkat a sötétben, és hallgattuk a neszeket, én sem értem.