Egyszer azt mondta a kineziológusom egy oldás után, írjam fel magamnak jól látható helyre: Megérdemlem a JÓt!

Ki is írtam a régi teló kijelzőjén levő háttérképre ezt a mondatot. Akkoriban napjában többször is elolvastam emlékeztetve magam arra, hogy … megérdemlem a jót.

Hogy miért kellett erre felhívnom a figyelmemet? Mert nehezen ment a jó elfogadása. Hiszen tudni kell elfogadni is, nemcsak adni. Fontos, hogy higgyük, igenis ránk fér a JÓ, és ha adják, ha kapjuk, akkor engedjük magunkhoz, mert biztosan megérdemeljük. Annak idején szinte büntettem magam azzal, hogy eltoltam magamtól bármilyen formában is érkezett hozzám. De ezen már túl vagyok! Örömmel veszem a jót, és lubickolok benne. Mert tudom: ha kapom, akkor meg is érdemlem.