Napok, talán hetek óta foglalkoztat a gondolat: ami megvalósul az életemben, vajon mindet a vonzás törvénye szerint kapom, vagy vannak sorsszerű, elkerülhetetlen dolgok is.

Több történésnek megtalálom a gondolatmagvát, és ha ügyes vagyok, még tanulok is belőle (“Na, ott kellett volna megálljt parancsolnod magadnak!” vagy “Na, látod, legközelebb is így csináld!”). Viszont azzal nem tudok, mit kezdeni, ami nemrég történt velem. Egy eddig jól bevállt kategorizálási rendszerem mondott csődöt. S még nem sikerült kiderítenem, hogy én voltam következetlen a kategorizálásnál vagy a sors gondolta, kislány, ezt Te most nem fogod kikerülni. Jelen pillanatig a sorsot okolom (inkább áldom), de még kiderülhet, hogy a másik verzió történt. Egy biztos, a jelenen vagyis a lényegen nem változtat semmi, és örülök, hogy így van, ahogy van.