“S??t??t volt m??g. Az utc??r??l az ablakon kereszt??l besz??r??d?? l??mpa f??nye s??rg??n festette be a fal ??s a mennyezet egy-egy r??sz??t. N??zte az ??rnyakat. Az ??gyban fek??dt. M??r egy ??r??ja, hogy ??bren volt. Nem tudott visszaaludni, b??r ??rezte, hogy f??radt m??g. Nem szerette ezeket a kora hajnali ??r??kat. Olyan m??ly cs??nd volt k??r??l??tte. A v??ros is n??ma volt m??g. M??skor a kisl??mp??t felkapcsolva olvasott vagy halkan duruzsoltatta a r??di??t. Most nem v??gyott semmire, csak a felkel?? nap els?? sugar??ra. A f??ny, mint egy??bkor, most is a megold??st jelentette volna.

A zajtalan s??t??tben gondolatai csendesen sz??guldoztak. El??ker??lt a m??lt, ??s egyre n??vekv?? s??llyal nehezedett a lelk??re. A feketes??gben m??g nyomaszt??bb?? v??lt. Az oldal??ra fordult, h??tha a teher is arr??bb gurul odabenn. De az nem moccant. Gond??z????l lehunyta a szem??t, b??r tudta, felesleges. Kinyitotta ??jra, ??s gyorsan megkereste a legvil??gosabb f??nys??vot az ablak f??gg??ny??n. M??g mindig nem t??rt??nt semmi. R??pillantott az ??r??ra. L??tta, hogy ma hajnalt rem??nytelen??l lassan sz??mol el??re. V??gtelen messzes??gbe t??nt a napfelkelte.

A nyomaszt?? gondolatok el??l az ??rnyak vizsg??lat??ba pr??b??lt menek??lni. Boszorka, ??reg fat??rzs, … ah, ott egy gomba vagy egy … kalap. Az alakzatok furcs??n felismerhetetlenek voltak. ?�gy ??rezte, semmi sem seg?�t rajta, s ez m??g jobban elszomor?�totta.

Musz??j lesz szemben??znie azzal, ami nappali f??nyben k??nnyen f??lretolhat?? volt, de most megmutatta p??re igazs??g??t. Egy m??lyet s??hajtott, s becsukta szem??t. Engedte hogy az agya v??gig pergesse a m??lt esem??nyeinek k??peit. B??r sz?�v??t a f??jdalom ??les szor?�t??sa tartotta fogva, er??t mer?�tett a k??zeled?? reggel rem??nyteli vil??goss??g??b??l. Most, hogy a f??lelm??vel szemben??zett, valahogy a m??lt sem t??nt r??miszt??nek. A sz?�ve lassank??nt megk??nnyebb??lt, a lelk??t nyomaszt?? ??rz??s is tov??bb k??sz??lt ??llni.

Pill??i al??l kilesett. A szob??ja sz??rke hom??lyban f??rd??tt. Tudta, n??h??ny perc ??s az ??bred?? nap hamarosan bekacsint az ablakon. Hasra fordult ??s b??k??sen elaludt.”