Ennyit a tegnapi rosszkedvemről. … És a bejegyzések utólagos megsemmisítéséről. Egyet ma reggel kinyírtam. Tegnap jó volt kiadni magamból az éppeni hangulatomat, ma már csak a negatív energiát sugározná szerteszét.

Mielőtt elindultam otthonról, felmerült bennem egy gondolat. Már régen rájöttem, hogy mi a rosszkedv ellenszere. Meg kell nézni mások problémáit, átérezni, és máris kisebbnek, kevésbé tragikusnak érezzük a sajátunkat. Tegnap talán senkiére sem lettem volna fogékony, mert a saját keserűségem okát sem tudtam. Ma, hogy rózsásabban látom a világot, rögtön összeakadtam egy szomorúsággal. (Ami remélhetőleg átalakul vidámsággá, én legalábbis nagyon drukkolok!) Olyan érzésem lett hirtelen, mintha a tegnapi magamalattlevésem egy előrelátás lett volna. Előre voltam más helyett voltam szomorú. Hülyeségnek tűnik, tudom. De ez jutott az eszembe.