Azért csodás dolog látni újra a kék eget. És még a nap is süt!

Ma elaludtam. Nem tudom, hogyan csináltam, hiszen a mobil ébresztő dallamára azonnal felébredtem eddig. Most egy félórával későbbi zenélésére riadtam. Mi történt 30 perccel korábban??? És az alatt?

A hétvégén mindent megcsináltam, amit szerettem volna. Kitakarítottam, moziztunk, aludtam, pihentem, kitettem az összes fotót a galériába. Azt hiszem, elégedett lehetek magammal.

Ma délután ügyintézés lesz. Bank, posta, régi ovi, bolt, meg egyebek. Ha ilyen jó idő marad, talán még futni is elmegyek. Jó lenne salakpályára eljutni, csak tartok attól, hogy az elmúlt egy hét alatt annyira felázott, hogy ott tapisgálni… hát nem túl tiszta dolog lenne.

Néhány gondolat a szombati filmről: A klónok háborúja. Nos, nekem tetszett, bár az is igaz, hogy nem fújom kívülről a hat filmet (bármennyire is tetszik mindahány), ergo, részemről annyi csúsztatást tehettek bele, amennyit akartak. Szerintem, ez kimondottan gyerekeknek készült. Egy szórakoztató mese. A gyermekeim élvezték, sőt én is, ahogy már fenn írtam. Egy valami ért váratlanul, hogy olyan kurtán-furtán fejezték be. Én még simán néztem volna tovább a történetet, egyszer csak jött a felirat, hogy mehetek haza. Hah?!

Visszatérve az összefüggésekre: mivel magam is sajátos logikai gondolkodással rendelkezek, ezért nem akadok fenn a hat rész és a rajzfilm eltérésein. Letudom annyival, hogy így írták meg és kész. Ez egy különálló történet.